Bioszféra

Én pedig a Bükk hegységből hozok néhány képet. Tegnap Balka93-mal egy Mályinka-Mályinka körtúrát tettünk, aki ismerős, annak leírom, hogy mely területeket érintettük:

Szőlő-kő, Vár-forrás, Dédesi vár, Vásárhely-kő, Nyír-kő, Kapu-bérc, Mária-forrás, Buzgó-kő, Odvas-kő, Csondró-szurdok völgy és vissza Mályinka.

Szőlő-kői kilátás, háttérben a Dédesi vár:

Dédesi-várból pedig a Szőlő-kő balra:

Csodálatos színek voltak:

Buzgó-kő és kilátás:

Egy kis erdei részlet:

Csondró-szurdok völgyén ilyen vadregényes helyen vezetett utunk. Fantasztikus volt!

Látva a radaron a Börzsönyt érintő jó sok cellát az elmúlt időszakban, mondom tegyünk egy kirándulást, a patakokat is megkémlelve.

Elképesztő színek vannak, nekem az erdő ilyenkor tetszik a legjobban, meg tulajdonképpen a szántók is, mert a repce, és pl. az árpa is ilyenkor a legszebb, pláne, ha viharfelhők gyülekeznek mögöttük, marha jó kontrasztos lesz a táj.

Pár kép a csodaszép Börzsönyi erdőrengetegről (Nagybörzsöny-Kereszt völgy - volt Vasedény kulcsosház, János forrás, Száraz fa bérc, neve nincs, de annál csodálatosabb völgy- Kereszt völgy, Nagybörzsöny.)

Ebben is lehet valami. Az osztályteremben is egyre hangosabbak a gyerekek , az esetemben pedig vagy hímek csatájáról, vagy területszerzésről vagy veszélyhelyzeti figyelmeztetésről lehet szó. Bármelyik is , fárasztó 12 órán át hallgatni...

Valahol olvastam, hogy a városi madarak a sok zaj miatt jóval hangosabbak erdei társaiknál. 

Akik munkaszüneti napon is dolgoznak 

Link

2 hete reggeltől estig "csattognak" a fekete rigók. Először gondolom, párt választottak, aztán most az első fészekalj lassan lábrakap és macskák meg mindehol vannak. Én szeretem a természetet, de a rigókat már borzasztóan gyűlölöm ...

Réti sas, és egy hatalmas méretű öreg tojó lehetett, ha még a hollók (nem éppen rigótermetű madarak)  is kicsinek tűntek mellette. A Kis-Balaton az egyik kedves fészkelő helyük, de ahogy a Tüskevárban Matula bácsi mondta Tutajosnak (nem szó szerint idézve:: Mi ez ezeknek, csak gondol egyet és már a Dráva utáni hegyekben vannak..)
Link
Érdemes a belső borítón megjelent remek kis Fény-Kép-Ész cikket elolvasni és a képeket megnézni a holló-sas viszonyról.
Amikor érkezik a tojó, az a kép mindent elárul...kb mintha egy Antonov (AN-22) szállna le a MIG 21-esek közé...(mondjuk a hollók nem éppen vadászgép röpképességűek, de meglepően technikásak tudnak lenni...láttunk tőlük egyszer a Bakonyban olyan sima tengely körüli "harci fordulót" a levegőben, mint a pinty... 

Nekem megvan, ha gondolod, valahogy eljuttatom, vagy ha jársz Dunaújváros, vagy Velence fele, akkor oda tudom adni, vagy ha megyünk céges teherautóval Bp. re, és útba esel, akkor bedobja a sofőrünk szívesen. 

Ide még csak a nyárfa pihe, meg a cserebogarak.

Igen, meg akarom szerezni valahonnan, Pósfai György könyve a legnagyobb fak listáival. Szabadidőmben néha én is vadászok nagy fákra, múltkor a Népszigeten találtam egy 7,7 m törzskörméretű nyárfát ami nincs a listán, meg egy hatméteres kerületű fehér nyárfát.
Link

Velencén a vasút melletti kastélyban van egy nagy tölgy, Kápolnásnyéken meg a temető bejáratánál, meg persze Martonvásáron, és nem csak a kastélyparkban.

Meggyöttek a csalogányok is

Nevelgetek egy kis, idén második éves Feketicsi meggyet, amely moníliás fertőzés esetén elvileg elrúgja a fertőzött virágot, így a fa nem lesz beteg. Nagyon kíváncsi leszek, igyekszem minél előbb szaporítani belőle

Ha én azt tudnám Én simán egerészölyvnek néztem volna szín alapján, csak a hollók voltak mellette nagyon kicsik. Meg máshogy mozgatta a szárnyát.

Milyen sas volt?

Hétvégén a Keszthelyi-hegységben láttunk a gyerekekkel egy SASt. Éppen 2 holló üldözte (hang alapján tuti azok voltak). Nem is tűnt volna fel, hogy nem egerészölyv, csak onnan, hogy a hollók majdnem galambnak tűntek mellette. Meg a szárnyát máshogy mozgatta, mint egy egerészölyv. Szép volt na Ez volt életemben a második sas, amit láttam.
/állítólag a Kis-Balatonon van 4 fészkük/

Vannak ezek a régi (magyar) fajták (alma, körte, szilva, cseresznye, stb), ezek elég jónak tűnnek, persze ezeknek is lehet bajuk, de nálam így 8 év után egész jónak tűnnek. Bár némelyikhez kell a türelem. Pl. van egy cseresznyém, ami talán 8 év alatt elérte a 2 métert, viszont kb. nulla monília van rajta és mivel ilyen lassan nő, ezért nagyon sűrű a fája/jó az ellenállóképessége. Most oltottam rá cserszegi mézes cseresznyét, úgy néz ki megmarad és az alsó ágain lesznek sárga cseresznyék (amit amúgy nem szeretek, de ha már helyi)
Aztán van egy batul is, ami meg (a kukoricaföld minőséghez képest, de lehet amúgy is) nagyon gyorsan nő.

Igen, én sem vágom nagyon a füvet, meg komposztot én is rakosgatom nyúltrágyával, meg levéltrágya, de én úgy látom átütő sikereket a jó fajtaválasztással lehet elérni, amiről már részben lecsúsztam…
Az összesöpört levelet én a szeles idők előtt belocsoltam, hogy ne vigye szanaszét. Persze nem mindig jött össze a művelet idő hiányában.

Én még gyanakszok pl. a tönkretett talajéletre. Értem ezalatt a fák alatti rövidre vágott füvet, vagy pl. az egyik barátom büszkén mutatta, hogy fehérre meszelte a fái törzsét és "kitányérozta" őket, hogy a bogarak ne tudjanak felmenni. Nyilván a földre nem mernek rálépni szegény kis bogárkák.
A legjobb az lenne, ha kissé vadabb gyümölcsmagokból helyben kelt csemetéket lehetne helyben oltani, akkor nem lenne a gyökerük szétnyiszálva, valamint nem feltétlenül biztos, hogy jó megoldás az ültetésnél a tonnaszámra adagolt marhatrágya és társai sem.
Én még mindig a (takart) komposztra esküszök, nekem nagyon bevált és a híresztelésekkel szemben gyors is. A másik verzió persze, hogy az ember próbálja ősszel visszasöprögetni a fa alá a saját levelét, csak ugye a Bazsa...

Flurries! 
Én tavaly végeztem egy “kutatómunkát” egy meteor és egy kántorjánosi meggyen: döbbenet volt, ugyanis kőkemény moníliásodás indult el a hajnali párától is, NEM KELLETT HOZZÁ CSAPI!!!

Én arra gyanakodok, hogy a manapság kapható agyonnemesített fafajták nem ellenállóak.
A háttérben az is lehet, amit egy fickó megfigyelt, hogy fejletlen főgyökérrel rendelkező csemetéket árulnak, mellékgyökér-rendszerre alakítják, hogy mihamarabb teremjen, de emiatt nem lesz elég ellenálló. Bizonyítani nem tudom persze.. de valami nem kóser, mert mindenki panaszkodik, hogy nincs termése. 
Másik ok lehet még, hogy halandó ember egyre kevesebb permetszert használhat fel a szigorítások miatt.  Ez persze vagy az egészségvédelem miatt van, vagy lobbi, hogy iinkább vedd meg a kereskedőtől, termelőtől.

Aztán a fentiek vegyes halmaza is lehet….

Nekem van egy könyvem, ami az ország legnagyobb törzskerületű fáit tartalmazza. 

Azért kérdezem

Még nem, de Pósfai György a magyar favadászat legendájának listája alapján sok nagyméretű tölgy van ott.
Link

Wow Túristvándi környékét is bejártad?

Fás blogom (főleg nagy tölgyek):
Link

Magyarországon kb. 20 db 7 méteresnél nagyobb törzskerületű tölgy van de a környező országokban van 10 méternél nagyobb kerületű tölgy is.  A tölgyen kívül még a nyárfák, füzek, szelíd gesztenyefák és hársak lehetnek 10 méternél nagyobb törzskerületűek. Hazánkban egykor a Zsennyei "1000 éves" tölgy volt 10 m feletti kerületű de 2006 óta már csak egy kis darabja áll (kép).  A hédervári "1000 éves" tölgy is híres, ennek is csak a darabjai állnak. Az egész tölgyek közül a bogdásai tölgy a legnagyobb 8 méter kerülettel. A képen egy másik zsennyei tölgy van 7 méter körüli kerülettel, továbbá mikosszéplaki őstölgyek. Méretnek érzékeltetéséhez ott a táskám.

Mai Vértesben tett kirándulásunkból pár kép.
Eleinte olyan volt a kép, mintha januárban lennénk, de a platón a Nap sugarai már jobban érvényesülnek, na meg éjjel is ott pár fokkal melegebbek vannak:

Az idei tavaszi daruvonulás kezdete január 23-ára esett... Még meg nem is egy-két eltévedt néhány egyedes kis csapat repül észak felé.

Bogarak: szitakötő,

és sok scarabeus bogár

Lord Akela  pókok és bogarak leképezése emlékére.

Egy új barátom lett a neten, egy makro fotós, aki gombák és bogarak fényképezése boldogít
Sok szép fotói vannak; sok közülük: Nem magyar, de köszönte a képek közzétételét.
Facebook : Eugenius Kavaliasuskas

Homoki szömörcsög party Tiszalúc főutcáján
Sose láttam még ennyire tömegesen, fél négyzetméteren volt vagy 15 termőtest.

Ne  fagyaszd  meg!  A  kalapokat  dörzsöljed  el  homokkal, és  a  pépet ültesd  a  komposzt  alá / mellé  5 cm mélyre  és  takarjad  lazán mulccsal. Ezt  tedd  a  kihantolt  micéliummal  is. Már  2025  ősszel  remélem,  fog  teremni.  A   cserép  kicsi  hozzá, legalább 10 m2  szabad  földfelület  kell.  Más  gombákkal  békén él. Homokon  szépen  fejlődik,  tápoldatot nem  igényel. A növényekkel nem  mikorrhizál, de  támogatja,  táplálja  azokat is, közvetett  módon.

Megkérdezném a fa-doktort, van-e bizonyitvána-e, vagy csak tűzép anyag beszerző..? Itt majsán is letarolták, kivágták a szép japánagác, hársfákat, voltak vagy 70-80 évesek. helyettük van térkő, és napvitorla, nehogy zöldszinben hűsöljön a poogár!

Kedves gomba szakértőm!
amit irtál, nagyon megfogott, és ma kihantoltam az elszáradt gombatestek melől 20cm.sugarú körben a feltalajt, levelekkel együtt.
Kérdésem; mielőtt bele mélyednék a gomba termesztésbe, csak úgy zöldfülűen, -- pár mondatban írd le, hogy a tinta gomba spórákat jól gyujtöttem- e be, érdemes a mua.kazettában lefagyasztani tavaszra, és kikel-e a  cserépben?

Nem most, hanem még tavasszal végezték a vágást. Ezek mostani képek. A csonkok nagy részét kinyírta az idei aszályos nyár, már nincs bennük élet. Páron jött csak elő új hajtás. Ez így tavasszal kivégzés volt. 80-100 éves japánakácok voltak.

Kicsit túl későn fogtak neki az ifjításnak, lehetett volna 1-5 évvel előtte. (na akkormég reptében lehetett harkály doktort találni)
a fa fajta is döntő, ki tudja-e az alvó rugyekből nevelni az uj jövő évi hajtást?
A magas visszavágásnak is van előnye, az hogy gorsabban ad árnyékot jövőre. Remélem végeztek felületi átvilágítást, röntgent, a beteg részek kiszürésére.( mókus odu), de látom, hogy egeszséges a törzsek.
A kidőlés veszélye kicsi, nincs, nem is lesz nagy lombfelulet, ami lesavarná a lombot, nagy vihar esetén.

Fasor és parkpusztítás Székesfehérvár Belváros. Mondanom sem kell, hogy az idei nyár kipusztította a tavaszi primitív barbarizmus után megmaradt csonkokat is, amik így veszélyesek lettek és ki kell vágni azokat.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#65003

Köd, vargánya, szalamandra a Kőszegi-hegységben.

Másodvirágzik nálam az orgona és a galagonya.

A gyapjas  tintagomba  addig  ehető, ameddig a  lemeze  tiszta  fehér.  Az ilyen  fiatal  példányok  még  zártak,  kisebbek.  A  búbjáról  a keményebb, okkerebb  sapkát  dobjátok  le, a  többit megfőzni, csodálatos  leves  lesz  belőle!  Fagyasztani  sajnos  nem  lehet, semmise  marad  belőle  olvadáskor...  Hamar  elöregszik,  de  seregesen  képes  teremni,  ha jól érzi magát. Érdemes a  helyét  figyelni és  levadászni.  Jó  fogyókúrás gyógy - gomba is,  mert  kiegyensúlyozza  a  cukorszintet,  nem  éhes  - egész  estig - tőle  az  ember. Egy időben  a  Cég  udvarán  termett  és  eszegettem  én  is,  kiegyensúlyozott,  jó  érzés  volt  a  jóllakottság - érzés,  amit  adott.

A fajtáját nem tudom, de a faja az gyapjas tintagomba.

Gombák az udvaron, milyen fajta lehet?



Volt egy kis probléma. Azt mondta a nagyon nem kedves nővér, hogy magának a bal lábán egy épkézláb csont sincs, a medence csont is törött.  Na mindegy, őzláb, csiperke, laska, rizike van. Kellett volna még csapadék.

Ma  Hortobágy, vonattal, réges-régi  bakancslistás volt...  Csodás  volt a Tisza-tó  fölött  döcögni  a  vicinálissal, látni  Tiszafüred után a  fényes friss  hantokat, porhanyós  mag-ágyakat,  nyújtózó  vetést.  Óhat  vmh. fölött  láttam  meg  az  első  darvakat, közvetlenül  a  fejünk  fölött,  karnyújtásnyira  repültek  föl, és  elszálltak a Hortobágyi-Halastó  felé.  Tölgyfák  a  sínek mellett, és  fényes  bogyóktól  pirosló  hecsedli-bokrok. A szeder bokáig érő  sűrűje  már  bíborszínűbe hajlik,  és  kövér pálinkának-való kék gombócoktól  roskadoznak a recece bokrok. Ennyit  még életembe' nem láttam... Hortobágyon  a  vonatka  nem járt, cserébe  láttam  még 80-100 darut felhőben  szállni (odaért  a  vicinális).  Szép, derült időben  töltöttem ott  bő egy órát. Négyféle  szitakötő, ismerős és  ismeretlen sziki növénykék. Szürkevarjak  cseverésztek,  keresem  hol?  Az indóház  tetejét  nevezték  ki őrhelynek.  Kácsa szagot hozott  a  szél, és hamarosan  százhangú hápogást is... Visszafelé  már  megláttam  a  magágyon  a ragyogó  mellényű  fácánokat is, a hantokon  bukdácsoló  nyulat, a  vetésben  bandázó őzeket, a  vércséket és a zsombékosban gázoló szarvastehenet. Ölyv kelt  fel  a  villanyoszlopról komótosan, lustán  szárnyalt  a  vicinális mellett, majd elegánsan  vissza-kanyarodott.  Fecske-forma nagyobb  ragadozó  suhant  a  vetés fölött,  minden ész  nélkül  a  földre menekült  előle... sólyom  lenne? aztán újra  a Tisza-tó  mérhetetlen  vízi  világa,  sirályok, récék, naplemente... A nyárfák ezüsthasú levelei már  sárgulnak,  a  borzas  fűz  még  zöld. Ősz én  annyira  szeretlek!

Október 23-án felkerestük Lendre és Balka93 fórumtársakkal a Bükk hegységet.
~15 km-es túrát tettünk Lillafüred, Jávorkút környékén és megörökítettük az ősz színeit!
Néhány kép, ahogy mi láttuk:

A világító meg gyönyörű és esetleg egy párhuzamos univerzumban ehető is
/mindig elfelejtek hazavinni egy pár darabot és JÓ sötétben megnézni, állítólag tényleg világít/

Így  felülről  bizony lehet  világító.  Tele  az  erdő  vele, és  tele  a  mérgezési  napló is...  és  a nagy  döggombát  is  két marokkal  szedik és  eszik  a  népek,  rémes  mennyi esemény  van  belőle, igaz hogy  lépni  se lehet  tőle  néhány helyen.  De  a  nagy  döggomba legalább  mikorrhizás...

Még én úgy  tudom,  hogy nyersen  méreganyagot tartalmaz, és kell  a 20 perces  hőkezelés. Ajánlják  a  kalapbőr lehúzását is.
Az "úgyis megkapják"  a  mikrosütők  világában  sajnos  már nem  működik,  100 C  fölött,  20  percig  kell  tartani  és stopperral  megmérni, meddig  rotyog...
Ugyanez a  verdikt  a  most előjövő  Armillariellákra is (az  erdőgyilkos A. mellea -Gyűrűs  tuskógomba -Őszi  potypinka  fajra,  illetve  a  szelídebb  A. tabescens - Őszi  eggyes - fajra),  de  aki  gyűjteni  kezdi,  jól  nézze  meg  előbb a  weben  a  gyilkos  sisakgombát (Galerina  marginata)  mert  már  fűzfáról  is  begyűjtöttük  a  kis  gonoszát!  sajnos  gyakorivá  vált,  NEM összetéveszteni!

Kérdezhetek?
A piruló galóca már feltételesem sem mérgező a mai felfogás szerint? Most nekem ezt mondta egy gombaszakértő a piacon, régen még úgy emlékszem, hogy szigorúan kellett neki a 15-20 perces hőkezelés (amit persze amúgy is megkapnak a gombák).

Nekem nagyon világító tölcsérgombának tűnik.

A légyölő galóca jó jelző gombája az az ízletes vargányának.